... mivel a Kelet-Európa Misszió jövő nyár elejére Médiatábort szervez, ahol a jelentkezők öt témakörben (újság- és blogírás, rádiózás, filmezés, fotózás, web) képezhetik majd magukat, és friss tudásukat reményeink szerint tovább csiszolják Isten Országának ügyéért. Kérdőívünk nem csupán a táborról, hanem a keresztény fiatalok médiafogyasztási szokásairól is elárul dolgokat.
El kell árulnom, hogy türelmetlen vagyok, mert nem várom meg a dolog végét. Még számos kérdőívet szeretnénk kitöltetni, ami alakíthatja a végeredményt, ám az eddig beérkezett válaszokból is felsejlik néhány tendencia, ami egy mai keresztény fiatal médiáról alkotott képét illeti. Egyelőre nem szeretnék konkrét számokat és adatokat írni, inkább csak hangosan gondolkodnék az eddigi eredményekről.
Azon nem lepődtem meg, hogy a keresztény fiatalok többsége a televízió és a könyvolvasás helyett az internetet, azon belül többnyire a Facebook-YouTube párost preferálja. (Az viszont kisebb meglepetést okozott, hogy a jelek szerint a fiatalok közül többen olvasnak naponta újságot, mint ahányan tévét néznek). Az internetes szörfözgetés kapcsán szinte teljes konszenzus alakult ki arról, hogy a weben található anyagok közül a tartalom alapján érdemes szemezgetni - a minőség, a frissesség és minden más szempont csak messze ezután következik a listán. Azt is megtudtuk, hogy a keresztény fiatalok álláspontja szerint az interneten leginkább "fogyasztott" kategória a humor: a személyes, elgondolkodtató, bulvár, közéleti vagy különféle szakmákhoz köthető témák népszerűségben csak a viccelődés után következnek. Nagy léptékben még elárulom, hogy a kérdőívünket kitöltők többnyire keresztény könyveket vesznek kézbe (amelyikük olvas), ám leginkább világi rádiót, televíziót néznek (ez alól talán a Golgota Rádió jelent csak kivételt), meglepő módon pedig igen népszerű köztük a Mai Ige nevű kiadvány. Többségük dicsőítő zenét hallgat és akadnak köztük többen, akik szeretik a tudományos ismeretterjesztő műsorokat. Az általunk felkínált öt szakterület közül a legtöbben a filmezésben és fotózásban próbálnák ki magukat.
Ahogy fentebb már említettem, korántsem fejeződött be felmérésünk, ám minden újabb paksaméta csak erősíteni látszik az előbb röviden összefoglalt véleményeket. Ha nem történik komolyabb változás a válaszokat illetően, akkor talán rajzolhatunk egy halvány profilt arról, milyennek is kell elképzelni manapság egy hívő fiatalt.
A keresztény fiatalok többsége eszerint egy állandóan internetező, néha keresztény könyvet vagy újságot olvasó fiú vagy lány, aki szerint az embereket a szórakozás és a humor mozgatja. Elképzelt emberünk az online médiavilágban mindenevő, keresztény és nem keresztény tartalmakat is fogyaszt. Az interneten kívül a nyomtatott termékek (könyv és újság) esetében egyértelműen a kereszténység felé billen a mérleg, míg a rádió és televízió világában a keresztény fiatal - nyilván a választék hiánya miatt is - szinte csak világi csatornákat követ figyelemmel.
Röviden tehát ő az a lány vagy srác, akit meg akarunk szólítani, aki előtt még ott áll a jövő, aki még többnyire alakítható, akiben még van energia és rugalmasság a változáshoz. Hogyan szólítsuk meg őt?
