![]() |
Ők az előadók - én a néző... |
Zavarba ejtően indult a bemutató. Alig érkeztem meg a helyszínre, percek múlva bevezettek egy nagyobb szobába, ahol mintegy ötven kisgyermek zsúfolódott össze. Velük szemben kellett leülnöm egy székre, mivelhogy a lurkók egy rövid műsorral készültek a tiszteletemre: ahogy az intézmény vezetője felkonferált, állítólag nekem köszönhető a sok ajándék, amit az óvoda kapott. A gyerekek pedig lelkesen énekeltek, szavaltak, tapsoltak, egyikük menet közben odaszaladt hozzám és megölelt, így kifejezve háláját. Persze gyorsan tiltakozni kezdtem: nem én adtam ezeket a holmikat, hanem olyan nagylelkű emberek, akik szeretik a gyerekeket és gondolnak rájuk. Hála Istennek, vannak még ilyenek ebben a világban.
A Napsugár óvoda három csoportban foglalkozik mintegy kilencven gyermekkel - köztük pedig akad olyan is, aki nagycsaládból származik. Bár a szülők dolgoznak, nem tudnak normális körülmények között megélni, az anyagiak hiánya pedig sok apróságban, például gyermekük ruházkodásán is meglátszik. Ez volt az oka, hogy úgy döntöttünk, a Bátonyterenyei Polgárokért Közhasznú Egyesületen keresztül támogatást nyújtunk számukra.
![]() |
Az óvoda épülete |
A növekedéshez Isten ismerete a legjobb alternatíva: heti egy alkalommal hitoktatás is van az óvodában, de megtudtam, hogy maga az intézmény és a gyermekek is teljesen nyitottak az evangélizációra, mármint ha akad valaki, aki szeretne nekik plüssjátékoknál és használt ruhánál többet nyújtani. Nomeg az evangélizációk után hajlandó leülni egy székre és meghallgatni hogyan énekelnek és szavalnak neki a gyerekek. Szerintem jó ajánlat.
Sytka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése